Hírek események

Árral szemben - Mit akarnak a magyar halasok Brüsszeltől?

Hír kép

Magyarország területét folyók és árterek szabdalták a történelem folyamán, annyi volt itt a víz, mint sehol máshol a kontinens belsejében. Ez azzal jár, hogy a többi nemzet jóformán csak a tengeri halászatot ismeri Európában. Ez még nem lenne baj, de anyagi következményei vannak.

A magyar haltermelők két okból aggódnak. Az egyik probléma generális: az EU arra hajlik, hogy minél kevesebb legyen a normatív támogatás, és minél több a csak részben utófinanszírozott, pályázat útján elnyerhető forrás. Ezek egy része – különösen a K+F tevékenységek finanszírozási igénye – közvetlenül Brüsszelbe kellene, hogy befusson.

A másik gond a fejekben van. Az eurokraták többsége számára az akvakultúra egyenlő a ketreces tengerihal-termeléssel (lazac, arany durbincs, farkassügér), amelyeknek vannak környezeti kárai. Sokszor emiatt ellenzik élesen az egész ágazat támogatását, különösen a zöldpárti képviselők. Míg a világ többi részén a haltermelés a legdinamikusabban növekvő állattenyésztési ágazat, addig Európában évek óta stagnál – sommázza a szektor helyzetét Bardócz Tamás, aki az egyik legnagyobb európai akvakultúra-tervező és -fejlesztő cég (AquaBioTech Ltd.) szakértőjeként több uniós tagállamban is dolgozik.

MTI Fotó Komka Péter

Halászni nemcsak tengerben lehet!

Hiába létezik tehát a halászati és akvakultúra fejlesztéseket támogató pénzügyi alap – az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) –, ennek döntő részét a fenntarthatósági problémákkal küzdő, de politikailag fontos halászat átalakítására fordítják. Az EU parlamenti képviselők nem ismerik az édesvízi tógazdaságokat. Pedig – a lazaccal ellentétben – a tógazdasági haltermelés környezeti költség–haszon elemzése inkább pozitív, hiszen számszerűsíthető, úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásokat is biztosít.

 

Ilyen például az, hogy a tó védett állatok élőhelye, táplálékbázist szolgáltat a madaraknak, emlősöknek, pozitív hatással van a mikroklímára és a tájképre. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy ezek a többlet szolgáltatások támogathatóak legyenek. A magyar haltermelők itt pályázhatnak a „környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítására”. A magyar tógazdasági haltermelés elemi érdeke az, hogy az így elérhető források és jogcímek megmaradjanak, lehetőség szerint bővüljenek.

Magyar ügy

A tenger nélküli országok közül Magyarország az egyetlen, ahol jelentős volumenű és változatos technológiákat alkalmazó édesvízi haltermelő szektor van. Bár a csehek is viszonylag sok halat termelnek, de ők csak tógazdasági technológiával és csak pontyot, míg nálunk van afrikaiharcsa-, pisztráng- és jelentős toktermelés is. Javaslatinkat viszont nem csak önmagunk nevében, hanem a többi tengernélküli tagországgal egyetértve tudjuk megfogalmazni. Jelenleg folyik a 2020 utáni agrár és halászati, haltermelési támogatási rendszerek kialakítása, ezért fontos, hogy a magyar szakemberek és politikusok összehangoltan lobbizzanak az édesvízi akvakultúráért.

 

Ezek számunkra a fontos célok:

1. Maradjon meg annak a lehetősége, hogy a tagállam döntsön az elkülönített források felhasználásról. Ez rugalmasan alakítható fejlesztési célokat tesz lehetővé.

2. A hazai operatív programnak az ökoszisztéma szolgáltatásokat és a modern technológiák alkalmazását kell támogatnia a tógazdaságokban.

 

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/allattenyesztes/arral-szemben-8211-mit-akarnak-a-magyar-halasok-brusszeltol.10135.html

Dátum: 2018.03.02.
<< Vissza